Pályám első szakaszában egy multinacionális vállalatnál dolgoztam vezetői pozícióban. A felelősség, a teljesítmény és a folyamatos döntéshozatal világa meghatározó tapasztalatokat adott számomra. Megtanultam rendszerekben gondolkodni, embereket támogatni, felelősséget vállalni. Ugyanakkor azt is megtapasztaltam, milyen könnyen háttérbe szorulhat a belső egyensúly és az önmagunkkal való kapcsolat.

Életem egyik meghatározó fordulópontja egy súlyos autóbaleset volt, amelynek következtében elveszítettem a bal kezemet. Ez a veszteség nemcsak fizikai változást hozott, hanem mély belső folyamatokat indított el. Újra kellett értelmeznem önmagamat, a határaimat, az erőmet és a lehetőségeimet.

Az alkalmazkodás nem egyik napról a másikra történik. Apró lépésekből, visszaesésekből, újrakezdésekből áll. A pszichológia rezilienciának nevezi azt a képességet, hogy a megpróbáltatások ellenére – vagy éppen azok által – fejlődni tudunk. Saját utamon megtapasztaltam, hogy a belső erő csendes és kitartó. Nem látványos, de megtart.

Az újrakezdés számomra konkrét tettekben is megmutatkozott. Átúsztam a Balatont, majd végigjártam az El Caminót, közel 800 kilométeren keresztül. Ezek az utak nem teljesítmények voltak számomra, hanem belső folyamatok külső lenyomatai. Annak bizonyítékai, hogy a test és a lélek képes együttműködni a gyógyulásban.

A művészet szintén fontos része lett az életemnek. Kávéval festek – egy egyszerű, hétköznapi anyagból hozok létre képeket. Számomra ez a transzformáció szimbóluma: abból építkezni, ami rendelkezésre áll, és abból formálni értéket.

Ma mentálhigiénés szakemberként dolgozom. Nem a saját történetemet helyezem a középpontba, hanem a hozzám forduló ember útját. Mégis hiszem, hogy az élettapasztalat mélyíti az empátiát. A vezetői felelősség, a veszteség, az újrakezdés és a hosszú távú kapcsolatok megélése mind hozzájárulnak ahhoz, hogy stabilan, ítélkezésmentesen és biztonságot adó módon tudjak jelen lenni mások életének nehéz szakaszaiban.

Az én utam nem arról szól, hogy minden könnyűvé válik. Hanem arról, hogy mindig van mozdítható pont. Néha kicsi. Néha lassú. De létező.

Ha Ön is egy fordulópontnál áll, fontos tudnia: nem kell egyedül végigmennie rajta. Az első lépést Ön teszi meg – a továbbiakon együtt haladhatunk.